Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Clinton és a Magyar Hírlap Sajtó mortálé, Föld S. Péter, www.prherald.hu, 2007. október 7. Bill Clinton szombaton délután rövid látogatást tett Budapesten. Az eredetileg nyolc órásra tervezett, ám hosszabbra sikeredett kirándulás során mintegy 250 ember elõtt tartott elõadást. A volt amerikai elnöknek mostanában minden centre égetõ szüksége van. Nem a villany- és a gázszámlája kifizetéséhez kell a pénz, hanem felesége - Hillary Clinton -, elnöki kampányának finanszírozása az, ami megterheli Clintonék családi büdzséjét. Ennek megfelelõen nem ingyen jött a magyar fõvárosba: 50 millió forintnyi összeget kapott a budapesti fellépéséért. Itt tartózkodása során Gyurcsány Ferenccel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével is találkozott. Négyszemközti beszélgetésük az eredetileg tervezettnél fél órával tovább tartott. Mi, magyarok, gyakran okkal, néha meg ok nélkül, különös figyelmet fordítunk arra, hogy a világ vezetõ államainak prominensei mennyi idõt szánnak a hazai politikusainkra. Ki, kivel és mennyit mutatkozik, hogyan fognak kezet és hány fogásból áll a vacsora? Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogyha egy jelentõs állam ismert embere együtt fotóztatja magát valamelyik magyar pártvezetõvel, az jelzésértékû lehet az illetõ politikai karrierje szempontjából. Ha így gondoljuk, egyáltalán nem járunk messze az igazságtól. Ezért alakult ki valóságos sajtóháború Sarkozy francia elnök magyarországi látogatása kapcsán. Miközben a jobboldali lapok arról cikkeztek, hogy Demszky Gábor fõpolgármester elkésett a Sarkozyvel való találkozóról, a sajtó többi része arról is hírt adott, hogy Sarkozy öt perc után faképnél hagyta Orbánt, a Fidesz és a Felcsút SE elnökét. És az is sokáig téma volt, hogy Merkel kancellár kivel és mennyit tárgyalt, vagy, hogy Bush, jelenlegi amerikai elnök miért nem hajlandó szóba állni a magyar ellenzék vezetõjével. Most, a Clinton látogatás kapcsán kíváncsi voltam arra, hogy a honi média miként tálalja a volt amerikai elnök magyarországi látogatását. Bill Clinton ugyan már nem hivatalos személy, ám még mindig az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb embere. Ha feleségét jövõre elnökké választják, még inkább az lesz. Az MTI által kiadott hírben – több más mellett – a következõ volt olvasható: “Elmondta: a volt amerikai elnök Gyurcsány meghívására rövid, nem hivatalos látogatást tett a Parlamentben és kettejük találkozója a tervezettnél félórával hosszabb ideig tartott.” Az „elmondta” kifejezés Daróczi Dávid kormányszóvivõre vonatkozik: az összes újság online változatában ugyanis õt idézték. Mivel szombaton este a napilapoknak csak internetes változata közölt friss híreket, ezért ezeket, valamint a nagyobb internetes portálokat néztem át: vajon, mivel szolgálják ki a Clintonnal kapcsolatos hírekre éhezõ olvasót. Az eredmény érdekes is meg nem is. Nem érdekes abból a szempontból, hogy Clinton és Gyurcsány tárgyalásáról szinte mindenhol szó szerint az MTI híradását idézik. Egyedül a Magyar Nemzet különbözteti meg magát, õk is „csupán” egy címmel: Ötvenmillió forintért jött Magyarországra Bill Clinton. Kicsiny, finom célzás arra, hogy a volt amerikai elnök milyen sokat kaszál egy elõadásáért. Még arra is jó ez a kis fricska, hogy a magyar polgárt megint felidegesítsék: bezzeg, dörmögi magában a magyar polgár, az ilyenre van pénze a magyar kormánynak! Holott a Magyar Nemzetnél jól tudják – meg persze a polgárok nagyobb része is - hogy a Clintonnak kifizetett csúcsgázsi nem az adófizetõk pénzébõl gazdagítja majd a volt elnök feleségének választási kasszáját: a pénzt részben a belépõdíjakból állták a szervezõk – 250 ezer forint volt egy „fapados” belépõ, félmillióért pedig közös fotót is lehetett készíttetni a pop-sztárokéhoz hasonló népszerûségnek örvendõ Clintonnal. A Magyar Nemzet cikkének többi része egyébként korrekt, ez a kis csúsztatás pedig, különösen a magyarországi médiaviszonyokon szocializálódott olvasó számára, még belefér. A legérdekesebben a Magyar Hírlap online változata tálalja Clinton magyarországi kiruccanását és találkozását a magyar miniszterelnökkel. Több is ez, mint érdekesség: a Magyar Hírlap ugyanis egyszerûen nem vesz tudomást arról, hogy a világ vezetõ hatalmának volt elsõ embere találkozott a magyar miniszterelnökkel. Van egy Clintonnal kapcsolatos cikk az online oldalon, ám ez arról szól, hogy amennyiben Hillary Clinton nyer a jövõ évi amerikai elnökválasztáson, akkor Clintonnak sok dolga lesz. (Cím: Ha Hillary Clinton gyõzni fog, Bill Clintonnak is lesz dolga). Az írásban mindössze egyetlen, mégpedig az utolsó mondat utal a volt amerikai elnök budapesti látogatására - a magyar miniszterelnökkel történt megbeszélésére még annyi sem. (A mondat: A volt amerikai elnök ma Budapesten egy szállodában üzleti gálavacsorán vesz részt). Pedig, még a kormánnyal nagyon nem rokonszenvezõ Hír TV, vagy a Magyar Nemzet, és más internetes portálok is korrekten számoltak be az eseményekrõl. A Magyar Hírlap online változatának szerkesztõi valamiért úgy gondolták, hogy a volt amerikai magyarországi elõadása – 250 illusztris vendég jelenlétében – nem hír. Hogy találkozott és tárgyalt a magyar miniszterelnökkel is, az egyetlen mondatot sem ért meg nekik. Azt gondolhatná az ember, hogy a Magyar Hírlap online változatánál hozzá nem értõ, netán léha, dolgozni nem szeretõ szerkesztõk ülnek. Akik vagy nem tudják, hogy mi a hír, vagy tudják, de akkor annál rosszabb: ahelyett, hogy tisztességesen megírtak volna egy tudósítást, és feltették volna az online-ra, lementek a büfébe kávézni. Ezt is gondolhatná az ember, ha kellõképpen naiv volna, és abban a hitben élne, hogy a Föld egy lapos malomkõre hasonlít, és négy elefánt tartja a hátán. Ezen már szerencsére túl vagyunk, így inkább azt kell gondolnunk, hogy Széles Gábor médiabirodalmának meglehetõsen ingatag zászlóshajója bizonytalanul botorkál a végtelennek tetszõ médiatengereken. Még újnak számít a jobboldalon, nincs elegendõ gyakorlata a veszélyes vizeken hajózásban. Azt sem tudja, hogy pontosan merre a kikötõ, hol vannak a gonosz zátonyok, az alattomos és örvények. Bizonytalan, ezért a szükségesnél is nagyobb sebességre kapcsol, s kenyéradó gazdáit is meglepve, megpróbál túllõni a célon. Mint láthattuk, sikerült. Kérdés, hogy a külsõségekre kényes kenyéradók tapsolnak-e polgárinak távolról sem mondható virtus láttán? Föld S. Péter Clinton és a Magyar Hírlap. Sajtó mortálé, www.prherald.hu, 2007. október 7.